Transindex - Magyar - Román szótár

hirdetés

magyar-román szótár

e betű
Lapozás: 1-50 ... 651-700 \| 701-750 \| 751-800 ... 1801-1823
elkölt	vb. tr. a cheltui
elköltöz\|ik	vb. intr. 1. a se muta; 2. pret. elköltözik az élők sorából a se duce, a înceta din viaţă
elköltözköd\|ik	vb. intr. a se muta
elkomolyodik	vb. intr. a lua o expresie serioasă
elkomorodik	vb. intr. a se posomori, a se întuneca
elkönyvel	vb. tr. 1. a contabiliza; 2. fig. (pl. sikert) a înregistra
elkop\|ik	vb. intr. a se toci; a se roade
elkoptat	vb. tr. 1. a toci; a roade; a uza; 2. fig. a banaliza
elkorcsosod\|ik	vb. intr. 1. (elfajzik) a degenera; 2. pret. (erkölcsileg megromlik) a se strica, a se corupe
elkorhad	vb. intr. a putrezi
elkorhaszt	vb. tr. a face să putrezească
elköszön	vb. intr. (vkitől) a-şi lua rămas bun (de la cineva)
elkotródik\|ik	vb. intr. a se căra, a se cănăbăni, a o şterge
elkövet	vb. tr. 1. a face; hibát követ el a face o greşeală; 2. a comite, a săvârşi; jur. bűncselekményt követ el a comite o infracţiune; 3. mindent elkövet a face tot posibilul, a face tot ce-i stă în putinţă
elküld	\| elküld valamiért vb. tr. 1. a trimite; 2. elküld valakiért a trimite după cineva; elküld valamiért a trimite după ceva; 3. fam. (munkahelyéről elbocsát) a concedia, a da afară
elkülönít	vb. tr. a separa, a izola
ell\|ik	vb. intr. a făta
ellát¹	vb. intr. a vedea; ameddig a szem ellát cât vezi cu ochii; messzire ellátni se poate vedea departe
ellát²	vb. tr. 1. (gondoskodik a szükségleteiről) a aproviziona; ellátja magát valamivel a se aprovi-ziona cu ceva; 2. a alimenta; ellátja árammal a alimenta cu curent electric; vízzel látja el a várost a alimenta oraşul cu apă; 3. (beteget) a îngriji, a vedea de ...; 4. (felszerel) a dota, a înzestra; 5. of. publ. (munkakört, tisztséget) a îndeplini
ellátás	s. 1. aprovizionare ; 2. (étkezés, koszt) mâncare ; milyen az ellátásotok? cum e mâncarea la voi?
ellátogat	vb. intr. a se duce în vizită (undeva)
ellen	postp. 1. împotriva, contra; 2. împotriva; intrikál valaki ellen a face intrigi împotriva cuiva
ellenáll	vb. intr. 1. a rezista, a ţine piept; ellenáll a támadásnak a rezista unui atac; 2. a rezista; ellenáll a fagynak a rezista gerului; 3. (szembeszegül) a se opune, a se împotrivi; 4. (állhatatosságból nem enged) a rezista; ellenáll a kísértésnek a rezista ispitei
ellenállás	s. 1. rezistenţă, împotrivire f.; 2. pol. rezistenţă f.; 3. electr. rezistenţă
ellenállási	adj. de rezistenţă; pol. ellenállási mozgalom mişcare de rezistenţă
ellenállóképesség	s. rezistenţă f., capacitate f. de rezistenţă
ellenanyag	s., biol. anticorp m.
ellenben	conj. 1. (de, azonban) dar, însă; 2. (ezzel szemben) în schimb
ellene	adv. contra, împotriva; ellenem hadakozik luptă împotriva mea
ellenében	postp. 1. contra; nyugta ellenében contra chitanţă; 2. în schimbul; lakás ellenében în schimbul locuinţei
ellenére	I. adv. împotriva; ha nincs ellenére dacă n-aveţi nimic împotrivă. - II. postp. 1. împotriva, contra; akaratom ellenére contra voinţei mele; a várakozások ellenére împotriva (sau contrar) aşteptărilor; 2. cu toate; ennek ellenére cu toate acestea
ellenérték	s., of. contravaloare f.
ellenérv	s. contraargument n.
ellenfél	s. 1. adversar m.; 2. sp. adversar; földre küldi ellenfelét a-şi trimite adversarul la podea; 3. jur. partea adversă
ellenfény	s., fot. contralumină f.
ellenhatás	s. reacţie f.
elleni	adj. (în) contra, împotriva
ellenjavallat	s., med. contraindicaţie f.
ellenjavaslat	s. contrapropunere f.
ellenjegyez	vb. tr., of. a contrasemna
ellenjelölt	s. contracandidat m.
ellenkez\|ik	vb. intr. 1. (vkivel) a se opune, a se împotrivi; 2. (vmivel) a fi în contradicţie
ellenkezés	s. opunere, împotrivire f.
ellenkező	I. adj. 1. contrar; ellenkező esetben în caz contrar; 2. opus; invers; ellenkező irányban în direcţie opusă. - II. s. contrar n.
ellenkezőleg	adv. dimpotrivă; éppen ellenkezőleg din contra
ellenlépés	s. 1. joc (sakkban) răspuns n. 2. pret. (ellenintézkedés) contramăsură f.
ellenméreg	s., biol. antitoxină f.
ellenőr	s. 1. controlor; inspector m. 2. tehn. revizor m. 3. fin. cenzor m.
ellenőriz	vb. tr. 1. (munkálatokat) a controla, a supraveghea; 2. (intézkedéseket, számadásokat) a verifica; a revizui
ellenőrzés	s. 1. (munkálatoké) controlare, supraveghere f.; 2. control n.; az ellenőrzés hiánya lipsa de control; 3. (intézkedéseké, számadásoké) verificare, revizuire, revizie f.